Sulyok Tamás továbbra is azt állítja, apja filoszemita ember volt
Az újonnan megválasztott államfő nem szeretné olyan értelmetlen vitákkal terhelni a közéletet, mint hogy hazudott-e apja múltjáról.
#Karsai László
Sulyok Tamás "egyelőre" nem kíván reagálni az apjával kapcsolatos állításokra
Emellett az is kiderült, hogy a mai napon lemondott Ab-elnöki posztjáról.
A köztársasági elnök apjának, Sulyok László ügyvédnek zsidó pályatársai és a kiskunfélegyházi száműzetés
Sulyok Tamás, a 2024. március 5-én hivatalába lépett új köztársasági elnök szinte minden interjújában önként említi meg apai örökségét. Nem az apák–fiúk ─ mi több, kutatásom során az anyák–lányok ─ neki fel nem róható felmenői felelősségének átörökítése a célom: a köztársasági elnököt, a volt alkotmánybírót úgy kell megítéljük, hogy hivatalában érzelmileg befolyásolt helyzetben is képes lesz-e felelősen dönteni. Eszes Beáta független kutató, a Jad Vasem Archívum Magyarországi Kutatócsoportja tagjának írása.
Ungváry: Sulyok Tamás valótlanságai tudatos hazugságok, ha rendelkezik azokkal a kognitív képességekkel, amelyek egy átlagembertől is elvárhatóak
A történész szerint az államfő édesapjának semmi félnivalója nem lehetett a pártállami rendszertől, ezt bizonyítja, hogy nem maradtak fenn adatok arról, hogy az állambiztonság megfigyelés alatt tartotta volna dr. Sulyok Lászlót, mint az a nyilas vagy nemzetiszocialista múlttal rendelkezők esetében gyakori volt, illetve az is tény, hogy sem Sulyok László, sem a gyermekei pártállam alatti karrierjét nem hátráltatták az 1944-ben történtek.
Gyurcsány: Sulyok náci apja érdekében hazudik
A hvg360-on megjelent, az új államfő apjának múltját leleplező írásra reagált Gyurcsány Ferenc a Facebookon.
Az elnök apja és a népbíróság: Sulyok Tamás rosszul tudja, vagy hazudik
Székesfehérváron dr. Sulyok László néven egy ügyvéd volt 1945 előtt, s egy ilyen nevű ügyvéd ellen indult nyomozás a német megszállást dicsőítő, a magyar nemzetiszocialista mozgalom mellett mozgósító cikkéért a háború után. Magyarország új államfőjének, Sulyok Tamásnak apját dr. Sulyok Lászlónak hívták, aki fehérvári ügyvéd volt és bujkált 1945 után. Mit mondott erről eddig az elnök, és mi lehet az igazság? Karsai László történész írása.
Karsai László helyretette Gyurcsányt: Orbán nem náci, hanem kleptokrata
Ezt reagálta egy történész arra, hogy Gyurcsány nemrég lenácizta a magyar miniszterelnököt.
Slendriánul másolt náci jog: a nemzsidó magyar férfiak nem lehettek "fajgyalázók"
Az ördög a részletekben lakozik – derül ki (ismét) Karsai László történész, a Mozgó Világ legutóbbi, 2021/1 számában megjelent elemző tanulmányából, amely azt a bevett közvélekedést cáfolja, hogy a 1941-es XV. törvény módosítása szolgai másolata lenne a hitleri Németország 1935-ös „fajvédelmi” törvényének.
A jó hírnév vélelme
Újabb példa arra, hogy van-e értelme korlátozni a szólásszabadságot: a bíróság szerint nem lehet neonácinak nevezni a Jobbikot.
Neonácinak nevezte a Jobbikot: Karsai pert vesztett első fokon
A Fővárosi Törvényszék – egyelőre nem jogerős ítéletében – elmarasztalta Karsai Lászlót, amiért egy tévéműsorban neonácinak nevezte a Jobbikot - számol be a Népszabadság szombati száma. Karsai meglepőnek tartja az ítéletet, és fellebbezni fog.
Bizonyítania kell, hogy náci a Jobbik
Nagy mérkőzésre számíthat a Jobbik abban a perben, melyet a párt indított egy nemzetközileg is jegyzett holokauszt-szakértővel szemben, aki egy nyilatkozatában tavaly lenácizta őket. Karsai László tudományos kutatásokkal akarja igazolni, hogy a Jobbik náci jegyeket mutat, viszont jogászok szerint ezt nem a tárgyalóteremben, hanem a szakma fórumain kellene megvitatni. Ráadásul az ítélkezési gyakorlat hektikus, eddig rendszerint a „nácizókat” marasztalták el.
Jeszenszky jelenlétében szedték ízekre állításait
A romaemancipáció egy generáció alatt végbemehet, ha mindenki, így a politika, az érintettek és a helyi közösségek megteszik a magukét ennek érdekében - mondta Jeszenszky Géza történész, az Antall-kormány külügyminisztere, jelenlegi oslói nagykövet a Roma Club Alapítvány első nyilvános konzultációján Budapesten szerdán. Jeszenszky bocsánatot kért, a jegyzetében szereplő, saját bevallása szerint a Wikipediáról is gyűjtött állítások tudományos megalapozottságát pedig a rendezvényen több kutató is cáfolta.
Ki felelős József Attila haláláért? Szembenézés helyett bűnbakot képzünk
A bűnbakkeresésről és -képzésről tartott előadásokat közel ötven történész a zánkai ifjúsági centrumban, a "Történésztábor" nevű rendezvényen. A rendezvényt megnyitó Pók Attila akadémikus szerint a kérdés ma rendkívül aktuális, hiszen már nemcsak a hétköznapi emberek, hanem a hatalom is jelöl ki bűnbakokat.
Mi bizonyítható Csatáry háborús bűneiből?
Csak részben lesznek bizonyíthatóak Csatáry László háborús bűnei – véli a magyarországi leleplezést megkésettnek vélő történészprofesszor, Karsai László, aki a volt csendőrparancsnokot felkutató Efraim Zuroffot „megélhetési nácivadásznak" tartja. A Wiesenthal Központ jeruzsálemi vezetője ezzel szemben elfogadhatatlannak tartja, hogy a több tízezer zsidó deportálásának megszervezésében részt vett Csatáry háborítatlanul élhet Budapesten, és kételkedik abban, hogy a hatóságok valóban felelősségre fogják vonni.
Karsai László: Zuroff visszaél Wiesenthal nevével
Karsai László, a Szegedi Tudományegyetem történészprofesszora szerint Efraim Zuroff, a bécsi székhelyű Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi tagintézetének vezetője visszaél az intézmény alapítójának, Simon Wiesenthalnak a nevével.
A „cigánybűnözés” sulykolásával kezdődött a roma holokauszt
Ma 67 éve, hogy Auschwitzban egyetlen éjszaka alatt több ezer romát megölve felszámolták a cigánytábort. Augusztus 2. a roma holokauszt emléknapja. A koncentrációs- és munkatáborokban, a deportálások és a helyi kivégzések során mintegy félmillió európai roma pusztult el.
Karsai László: Zsidódeportálás – felelősség és részvétel (vitazáró)
A német megszállók 1944-ben nagy örömmel, sőt, meglepetéssel fogadták Horthy megszállás utáni zsidópolitikáját: a kormányzó hosszú hónapokra félreállt, nem törődött a zsidókérdéssel, hagyta a vidéki zsidóságot deportálni.
Varga László: Ki felelős a magyar zsidóság kirtásáért? Hozzászólás egy vitához.
A vita valójában arról szól, hogy a német megszállással eleve megpecsételődött-e a magyarországi zsidóság sorsa, vagy az akkori magyar vezetésnek lett volna-e lehetősége megmenteni a vidéki zsidóság jelentős részét? Varga osztja ez utóbbi álláspontot::a magyar közigazgatásban sokan lelkesen közreműködtek a vidék minél gyorsabb és teljesebb zsidótlanításában.
Karsai László: A németeknek a zsidók kiirtása mindennél fontosabb volt
Karsai László alábbi cikkében vitatja Ungváry Krisztiánnak azt az állítását, hogy a németeknek 1944-ben fontosak lettek volna a munkába állítható magyar zsidók. Zsidótlanítani akarták Magyarországot, függetlenül katonai érdekeiktől, és ehhez minden segítséget megkaptak a Horthy-Sztójay kormánytól, állítja a neves történész.
Karsai-Ungváry vita: kik a vidéki zsidóság eltűnésének fő felelősei?
Máig kísért a rejtély: miképpen tudták 1944. május 15-től július elejéig, néhány hét leforgása alatt összeszedni, gettókba gyűjteni, bevagonírozni és a haláltáborokba szállítani a vidéken élő, félmilliós lélekszámú magyar zsidóságot? Kit terhel a fő felelősség? A német megszállókat? A Sztójay-kormányt és -adminisztrációt, amiért még a németeknél is lelkesebben küldték a halálba honfitársaikat? Karsai László és Ungváry Krisztián eltérően látják az akkori eseményeket.